A gyermek alszik. Pénteken született. Ma nézek először leveleket, híreket. Más élmény. Három nap alatt sok minden megváltozott. Az érdeklődésem maradt és persze mást olvastam, olvasgattam is a hétvégén, de az első másfél nap kínzó volt. Senkinek nem kívánom az első délután fájdalmát. Persze Á-ra nézve már el is felejtettem. És nem voltam egyedül. Talán ez volt a legfontosabb.

Jó volt a nyugalom. A telefont először kikapcsoltam, tegnap pedig mondtam a nemeket a sajtónak.

A kampányom egy hete véget ért.

Elemzésekkel nem tarkítottam ezt  a blogot. A közlemény, amit a múlt héten kiadtunk, az Elnök megszólalása és interjúm, magáért beszél.

Nem volt egyszerű meghozni a döntést, hogy elindulok jelöltnek.

Rengeteg munkát fektettem – fektettünk bele – ebbe a választásba és persze az eredmény nem lett megnyugtató.

Legnagyobb gondnak nem az SZDSZ és a saját eredményemet látom, hiszen pártom időközi választáson az elmúlt 9 évben nem tudott 5% feletti eredményt elérni. (2000-ben Sértő-Radicsnak sikerült utoljára) A tavaly téli időközi szintén sem adott sok bizakodásra okot.

Az igazi gond egyrészt a nagyon alacsony részvétel, érdektelenség; másrészt a Jobbik erősödése.

Át kell gondolnunk ebben saját felelősségünket.

A múlt héten pártommal együtt úgy döntöttünk, visszalépek és nem folytatom tovább a kampányt. No, ez sem volt könnyebb döntés, mint az indulás. Több oka is volt ennek. A szélsőjobboldali uszítások, fenyegető e-mailek sora önmagában nem rettentene vissza, ha éppen nem gyermeket várnék. Így egy kicsit az is sok volt.

Gyermekem születése inkább motivációt adott a kampány során a munkához.

Az SZDSZ megmutatta, hogy nem egy százalékos párt; újraindítottuk a munkát Ferencvárosban; megpróbálkoztunk valami újjal - egy várandós kampánnyal. (Elértünk egy-két konkrét lépést! Holnap már a Főpolgármesteri Kabinet is dönt a dohányzás játszótéri betiltásáról - egyszóval egész Budapestre hatni tudtunk)

A gyermeknevelés mellett én a konkrét, megoldható ügyekre, kihívásokra, problémákra szeretnék koncentrálni. Elsősorban Ferencvárosban - ezért ez a blogcím. Másodsorban Budapesten és persze az SZDSZ-ben. Meglátjuk, mennyi erő, energia jut majd a baba és korábban felvállalt kötelezettségeim mellett másra.

Ferencváros marad, a séták, a kávézók, a játszóterek. Élmény... és feladat.