John for Ferencváros

Véget ért  a kampány.

Ez egy kampányblog... írtam néhány hete, hónapja.

Most így kezdődne: ez egy személyes politikus blog.

Azoknak szól, akiket érdekelnek ferencvárosi problémák, ügyek.

Azoknak, akik elfogadják, hogy ez egy liberális, SZDSZ-es politikus blogja.

Azoknak, akiket érdekel John Emese véleménye Ferencvárosról.

Ez a blog és fórum a fentiekről szól majd.

Minden szélsőséges, intoleráns, személyeskedő, gyalázkodó, átkozódó postot önkényesen moderálok majd.

Mert azok véleményének, kritikájának, felvetéseinek szeretnék fórumot teremteni, akik egy toleráns, emberségesebb, élhetőbb, szerethetőbb várost, városrészt szeretnének. Akik hisznek a demokrácia sokszínűségében. (Persze lehetnek konzervatívok, szocialisták vagy liberálisok...) Akik konstruktív módon ütköztetnek véleményeket azért, hogy mindannyiunknak jobb legyen.

Akik nem gyűlölködnek, akik egyetlen dolgot nem akarnak ismerni és tolerálni: az intoleranciát.

Aki személyeskedni, gyűlölködni és gyalázkodni kíván céltalanul, nagyon sok fórumon megteheti továbbra is.

A gyermek alszik. Pénteken született. Ma nézek először leveleket, híreket. Más élmény. Három nap alatt sok minden megváltozott. Az érdeklődésem maradt és persze mást olvastam, olvasgattam is a hétvégén, de az első másfél nap kínzó volt. Senkinek nem kívánom az első délután fájdalmát. Persze Á-ra nézve már el is felejtettem. És nem voltam egyedül. Talán ez volt a legfontosabb.

Jó volt a nyugalom. A telefont először kikapcsoltam, tegnap pedig mondtam a nemeket a sajtónak.

A kampányom egy hete véget ért.

Elemzésekkel nem tarkítottam ezt  a blogot. A közlemény, amit a múlt héten kiadtunk, az Elnök megszólalása és interjúm, magáért beszél.

Nem volt egyszerű meghozni a döntést, hogy elindulok jelöltnek.

Rengeteg munkát fektettem – fektettünk bele – ebbe a választásba és persze az eredmény nem lett megnyugtató.

Legnagyobb gondnak nem az SZDSZ és a saját eredményemet látom, hiszen pártom időközi választáson az elmúlt 9 évben nem tudott 5% feletti eredményt elérni. (2000-ben Sértő-Radicsnak sikerült utoljára) A tavaly téli időközi szintén sem adott sok bizakodásra okot.

Az igazi gond egyrészt a nagyon alacsony részvétel, érdektelenség; másrészt a Jobbik erősödése.

Át kell gondolnunk ebben saját felelősségünket.

A múlt héten pártommal együtt úgy döntöttünk, visszalépek és nem folytatom tovább a kampányt. No, ez sem volt könnyebb döntés, mint az indulás. Több oka is volt ennek. A szélsőjobboldali uszítások, fenyegető e-mailek sora önmagában nem rettentene vissza, ha éppen nem gyermeket várnék. Így egy kicsit az is sok volt.

Gyermekem születése inkább motivációt adott a kampány során a munkához.

Az SZDSZ megmutatta, hogy nem egy százalékos párt; újraindítottuk a munkát Ferencvárosban; megpróbálkoztunk valami újjal - egy várandós kampánnyal. (Elértünk egy-két konkrét lépést! Holnap már a Főpolgármesteri Kabinet is dönt a dohányzás játszótéri betiltásáról - egyszóval egész Budapestre hatni tudtunk)

A gyermeknevelés mellett én a konkrét, megoldható ügyekre, kihívásokra, problémákra szeretnék koncentrálni. Elsősorban Ferencvárosban - ezért ez a blogcím. Másodsorban Budapesten és persze az SZDSZ-ben. Meglátjuk, mennyi erő, energia jut majd a baba és korábban felvállalt kötelezettségeim mellett másra.

Ferencváros marad, a séták, a kávézók, a játszóterek. Élmény... és feladat.

Kedves Látogatók, Kommentelők!

A kampánycsendre való tekintettel, ma este lezárjuk a kommenteket. Hétfőn természetesen ismét lehet írni. Már amennyiben nem dől el a választás vasárnap este.

Barátsággal:

johnforferencvaros... azaz én, johnmse

„A ferencvárosi választás tétje, hogy megerősödik-e a szélsőjobboldal"

„2006-ban indultam el először országgyűlési képviselő-jelöltként, akkor még a XI. kerületben. Fel sem merült bennem, hogy a későbbiekben ebben a körzetben fogok indulni, mivel ez Gegesy Ferenc választókerülete volt, akit az egyik legjobb és legfelkészültebb SZDSZ-es jelöltnek tartottam. Ma is kiváló a kapcsolatunk. Miután Gegesy Ferenc sajnos lemondott országgyűlési mandátumáról, mint helyi lakost és országosan is ismert politikust a helyi csoport rögtön engem keresett meg és kért fel, hogy vállaljam el ezt a kihívást. Nagyon örültem megkeresésüknek és hosszú távon is itt szeretnék politizálni." – mondta el a www.liberalcafe9.eoldal.hu tudósítójának John Emese, Ferencváros liberális képviselő-jelöltje, aki képviselőként a Gegesy Ferenc által lefektetett úton és elvek alapján szeretné végezni munkáját: „A tömbrehabilitáció folytatása mellett – amit elsődlegesnek tartok – első sorban arra szeretnénk összpontosítani, hogy mind a gyerekesek, mind az idősebbek számára élhetőbbé és polgárbarátabbá tegyük környezetünket."

John Emese fontosnak tartja, hogy a jelenleginél több nő jusson vezető közéleti szerephez: „Európai összevetésben nagyon le vagyunk maradva a női képviselők arányát tekintve. Ennek ellenére én nem vagyok híve a szocializmus világát és stílusát felidéző női kvótának." Az SZDSZ a magyar parlamenti pártok között eddig is elöljárt a női egyenjogúságot szolgáló javaslatokkal, elég csak Sándor Klára és Magyar Bálint a nők helyzetének javítását célzó nagyszámú javaslatára és kezdeményezésére gondolni. „Liberális hagyomány a női jogok védelme, azért is tartom fontosnak a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó távoltartási törvény elfogadását" – mondta John Emese, aki a Fővárosi Közgyűlés egyetlen női vezetője."

„Egy ígéretem már teljesült. Kitiltottuk a ferencvárosi játszóterekről a dohányzást."

John Emese elégedett kampányával. Az egyik ígéretét már teljesítette is, Hardi Róbert SZDSZ-s alpolgármesterrel összefogásban sikerült kitiltani a ferencvárosi játszóterekről a dohányzást: „A helyi képviselő-testület egységesen támogatta javaslatomat." Fővárosi képviselőtársa, Bojár Iván nyomdokain haladva fel szeretne lépni a vadplakátozás ellen, és ahogy korábbi kampányában, most is csak a kijelölt helyekre helyezték el aktivistái plakátokat. A liberális képviselő-jelölt szerint jellemző, hogy pont az erőszakos rendpártisággal kampányoló szervezetek vadplakátoltak a legtöbbet.

„A politikának ismét értékekről és konkrét ügyekről kell szólnia."

A liberális képviselő-jelölt elmondta, hogy a kezdetektől fogva egy békés, konstruktív hangvételű kampányban gondolkodtak, amely az országos politikai acsarkodás helyett, a ferencvárosiak valós problémáiról szól. „Úgy érzem részünkről ezt sikerült megvalósítanunk" – mondta. Meglátása szerint sajnos ez más pártokra és főként a szélsőjobboldal jelöltjeire nem volt igaz: „Ki kell mondani, hogy az újabban már félkatonai alakulatokkal masírozó szélsőjobboldal gyűlöletkampányt folytat a cigányok és a hajléktalanok ellen." John Emese szerint rendkívül veszélyes, ha egy párt politizálás címén bűnbakképzést és gyűlöletkeltést folytat. Abban, hogy ez ekkora veszély lett szerinte nagy felelősége van azoknak a politikusoknak, akik a magyar társadalom végletes megosztására törekednek. „A politikának nem két oldal, két párt, két vezető végletes szembenállásáról, párbeszédképtelenségéről, egymás ellenségnek tekintéséről kell szólnia, hanem ismét értékekről és konkrét ügyekről." – jelentette ki.

„Elsősorban ferencváros képviselője szeretnék lenni."

John Emese hangsúlyozta, hogy ő elsősorban Ferencváros képviselője akar lenni. „Az SZDSZ egy olyan ellenzéki párt, amely egy javaslatot a tartalma alapján támogat vagy utasít el, nem azt nézi, hogy ellenzéki vagy kormánypárti-e. Ami tehát jó a kerületnek, az ország érdekét szolgálja azt az előterjesztő személyétől és pártjától függetlenül támogatni fogom. Ezenkívül nagyon fontosnak tartom a gyűlöletpolitika elleni fellépést. Nem szabad hagyni, hogy szélsőséges és gyűlölködő erők Magyarországon tényezővé váljanak" – mondta John Emese, aki szerint a demokratikus pártok közös felelőssége a szélsőjobb elleni fellépés. Szerinte az SZDSZ léte és megerősödése garancia a szélsőjobb megerősödése ellen.

John Emese az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője is egyben. Az SZDSZ azonban miközben az országos koalíciót, felbontotta fővárosi közgyűlésben mégis együtt kormányozik a szocialistákkal. John Emese szerint ez csak látszólag ellentmondás. „A tény, hogy országos szinten felbontottuk a koalíciót a szocialistákkal, nem befolyásolja az önkormányzati együttműködést. Országos ügyvivőtársam, Csőzik László, mint Érd alpolgármestere például a helyi Fidesszel együtt vezeti igen sikeresen Érdet. Mi a fővárosban együttműködünk szocialista képviselőtársainkkal, amellett, hogy szakmai, értékrendbeli vitáink természetesen vannak" – beszélt fővárosi munkájáról John Emese.

Az SZDSZ-el kapcsolatban kirobbantott HÍR TV-s botránnyal kapcsolatban elmondta, hogy egyes politikusokkal szemben ő nem szeretne nyomozót játszani, ez a hatóságok dolga. Nem tudja és nem is érdekli, hogy ki állhatott a botrány hátterében, azonban szerinte sokatmondó tény, hogy kérésük ellenére sem adta ki a Hír TV a Janás Ferencről készített teljes, vágatlan felvételt.

"A szélsőjobb a rendszerváltás óta az SZDSZ-t tekinti legfőbb ellenségének."

Kérdésünkre, hogy az SZDSZ meggyengítése kiknek lehet az érdeke, John Emes azt felelte, hogy politikusként nem az feladata, hogy ezzel foglalkozzon. „Az SZDSZ 20 éve következetesen képviseli a liberális értékrendet. Mindig kiálltunk a szolidaritás, a szabadság, a jogállamiság értékei mellett. Mindig elutasítottuk a rasszizmust, a kirekesztést, a történelem szemétdombjára való értékekkel házalókat. Értelmes, valós megoldást jelentő javaslatokat tettünk le az asztalra, elutasítottuk a bűnbakképzést, az intoleranciát. Én ezeket az értékeket és választóim, a ferencvárosiak érdekeit akarom képviselni az Országgyűlésben. Ez a feladatom, ezzel kell foglalkoznom". Hozzátette, hogy a kérdés elől azonban nem akar kitérni. „A szélsőjobboldal a rendszerváltás óta minket tekint elsőszámú ellenségének. A MIÉP négyéves parlamenti munkáján és más európai országok példáján, ahol a szélsőjobb bekerült önkormányzatokba vagy a törvényhozásba, világosan látszik, hogy ezek a pártok csak uszítani, gyűlölködni tudnak, ebből áll politikai programjuk és tevékenységük, a felmerülő problémákra adott javaslataik ebben ki is merülnek" – jelentette ki.

Választási esélylatolgatásba nem ment bele, de John Emese bízik abban, hogy a ferencvárosiak minél nagyobb számban elmennek szavazni és bizonyítják, hogy a szélsőségeknek továbbra sincs miben reménykedniük, Magyarország továbbra sem kér belőlük. „A ferencvárosi választások valódi tétje ugyanis az, hogy megerősödik-e a szélsőjobboldal." – jelentette ki.

Szilágyi Iván Péter

Liberal Café 9

Tegnapi Index-publicisztikára írt válaszom...

Magyari Péter cikkével (A pokol felé vezető út, index, 2009. január 6.) annyiban mindenképpen egyet lehet érteni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tartozik a józan, civilizált politikai pártok közé. Hogy miért, annak részletezésébe ne menjünk bele, elegendő kuruc.info színvonalú dolgot összehordott már a Jobbik ahhoz, hogy a politikának csúfolt gyűlölet-kultusz önmagáért beszéljen. Az tehát dicséretes, hogy a Jobbik eszmeiségét – már ha annak lehet nevezni a keresztényi szeretet köntösébe bújtatott nettó rasszizmust – a szerző elutasítja. 

Azt már nehezebb szó nélkül hagyni, hogy a szerző Novák Előd tevékenységét Kukorica Jancsiéhoz hasonlítja, aki egymaga száll szembe a korrupcióval. Mert sajnos nem ez történt. Hanem az, hogy Magyari Péter, puszta jóindulattól vezérelve, egyszerűen elhitte a Jobbik propagandáját, annak ellenére, hogy egyébként szerencsére nem szimpatizál a szélsőségesekkel. 

Novák Előd azzal, hogy „végignyálazta az összes leadott ajánlószelvényt”, majd ezt pártpolitikai célokra használta, súlyos jogsértést követett el. Nováknak a választási bizottság tagjaként joga van betekinteni az ajánlószelvények tartalmába, de ezt lemásolni, ez alapján kimenni emberekhez nem más, mint visszaélés a választók személyes adataival. A politikai pártállás, a politikai preferencia ugyanis személyes adat, erről szól a választások titkossága. Ennek megsértése, amit Novák Előd nyíltan vállalt, sért minden létező jogszabályt is. Ad absurdum képzeljük el, hogy a Magyar Gárda leadott ajánlószelvények alapján kopogtat be családunk házának ajtaján azzal a kérdéssel, hogy tényleg az SZDSZ-re adtuk-e a kopogtatócéduláikat. 

Az nem hősies kiállás, az nem heroikus küzdelem a korrupció ellen, ha valaki sorozatosan és nyíltan jogszabályt sért. (Az sem egyébként, ha összevágott felvételekkel próbálnak valakit befeketíteni, a vágatlan képsorokat pedig „technikai okokra hivatkozva” nem tudják eljuttatni sem a nyilvánosságnak, sem a választási bizottságnak, de ez most más tészta.)  

Novák Előd súlyos visszaélések gyanújára hivatkozva súlyos visszaéléseket követett el. Az ügyek tisztázása a választási bizottság dolga, és azt igazán nem lehet mondani, hogy a bizottság nem végzi a feladatát. Hiszen hamisított ajánlószelvények miatt vették el az indulás jogát az MDF-től, a Zöld Párttól és a MIÉP-től is.  

A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha végre eltörölnénk az ajánlószelvények rendszerét. Ez ugyanis kizárja a versenyből a kisebb pártokat, és az új kezdeményezéseket. Ráadásul éppen a ferencvárosi időközi választások világítottak rá, hogy a kopogtatócédulákkal nemcsak visszaélni könnyű, de visszaélés gyanújába keverni valakit: szintén az. Tőlünk nyugatabbra léteznek olyan intézmények, amik a korrupció esélyét minimálisra csökkentik.  

Addig azonban, amíg az Országgyűlés elfogad egy, a mostaninál jobb szabályozást, a jelenlegi jogszabályok keretei között kell élnünk. Az pedig sem a demokráciának, sem az állampolgároknak nem tesz jót, ha elhisszük a szélsőségeseknek, hogy ők a demokrácia egyedüli védelmezői.  

A Jobbik tevékenysége nemcsak a jogszabályokat sérti, hanem a demokráciába vetett hitet is. Bármennyire ütött-kopott ugyanis a mi demokráciának, azt védelmeznünk kell. Ha a megdől az alapvető hit a képviseletben és a szabad választások rendszerében, akkor lesz igazán nagy baj Magyarországon.  

Szabadelvű politikusként azért küzdök, hogy ez ne történjen meg. És azt szeretném, ha minden demokratikusan gondolkodó ember, függetlenül attól, hogy jobboldali, baloldali vagy liberális, ugyanezért küzdene. Mert az ajánlószelvényeknek rendszerének van, de demokráciának nincs alternatívája Magyarországon. Ez az, amiben Magyari Péterrel is biztosan egyetértünk. A Jobbikkal pedig biztosan nem.

Az eredeti cikk a zoom.hu-n

Rasszista, szélsőséges párt nem lehet harmadik erő

Kedd, 2009. január 6. 18:08 - Frissítve: Kedd, 2009. január 6. 18:10

Zoom

 

Ma Magyarországon, Budapesten nem lehet a harmadik politikai erő egy szélsőséges, rasszista, cigányok ellen szlogenekkel élő, hajléktalanokat a városból kitisztítani akaró párt – mondta a Zoomnak adott interjújában John Emese. A hétvégi ferencvárosi időközi választás liberális képviselőjelöltje a pártját érintő botrányról is beszélt.

John Emese – aki az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője is – arra számít, a választók azt mondják majd, hogy a harmadik egy demokratikus erő, és az SZDSZ-re szavaznak. Ő számít arra, hogy azok, akik az MDF-re szavaztak volna, vagy nem akartak elmenni voksolni, szintén őt támogatják majd, mert érzik az előbbiekben említett veszélyt.

Zoom

 

A média és a politikusok is nagyon komolyan veszik a voksolást, és a nyilvánosság fokozott érdeklődésének oka szerinte abban keresendő, hogy politika uborkaszezon van: nem ülésezik sem az Országgyűlés, sem a Fővárosi Közgyűlés.
 

Elismerte, hogy a választási felkészülés alatt kipattant botrányok szintén szerepet játszanak a nagyobb médiaérdeklődésben, de továbbra is cáfolta, hogy az SZDSZ-t érintő vádak megalapozottak lennének. (A párt kerületi elnökéről, Janás Ferencről korábban megjelent egy vágott videofelvétel, amelyen ajánlószelvények vásárlásáról beszél egy idegennel.)

 

John Emese kiemelte, hogy a Hír Tv vágott felvételt tett közzé, és szerinte Janás csak tovább akarta provokálni a képviselő-jelölt által csalónak nevezett ismeretlent, tehát akár úgy is értelmezhetők a látottak, hogy a helyi elnök nem akart cédulát venni. Hozzátette: a helyi választási bizottság hiába kérte, a csatorna máig nem küldte meg a vágatlan videót, amelyet az SZDSZ szeretne látni.

 

A politikust elszomorítja, hogy bár érdeklődésre számot tartó programmal álltak elő a ferencvárosi választás előtt – például már a kampány idején betiltották a dohányzást a játszótereken – ezek mégis kevéssé foglalkoztatták a sajtót. Szerinte egyébként a két nagy párt – a Fidesz és az MSZP – túl nagy teret adott a kampányban a szélsőséges Jobbiknak.

 

John Emese elismerte, hogy megtámadható lesz a ferencvárosi időközi választás eredménye, amiatt, hogy a külképviseleteken voksolni kívánók nem élhetnek ezzel a jogukkal. A szakértők még vitatkoznak arról, hogy a történtek valóban választási eredményt befolyásoló tényezőnek minősülnek-e – tette hozzá. (Összesen három szavazó nem tudott voksolni.)

 

A képviselőjelölt rámutatott azonban arra is, egyelőre azért sem biztos, hogy eredményes lesz a voksolás első fordulója, mert a választópolgárok legalább 50 százalékának az urnákhoz kell járulni, és kétséges, hogy elérik-e majd ezt az arányt.

http://www.zoom.hu/belfold/rasszista-szelsoseges-part-nem-lehet-harmadik-ero-35838.html

MTI

Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordult a szabad demokrata Léderer András azért, mert véleménye szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom delegáltja visszaélt a IX. kerületben több választó adataival. Erről az SZDSZ Új Generáció nevű ifjúsági szervezet elnöke beszélt kedden Budapesten újságírók előtt.

Az ombudsman hivatala előtt tartott sajtótájékoztatón Léderer András példátlannak nevezte, hogy a Jobbik által a IX. kerületi választási bizottságba delegált Novák Előd választópolgárokat keresett fel lakásukban és politikai hovatartozásukról nyilatkoztatta őket.

Az a Jobbik, amelyik azt a Magyar Gárdát alapította, amelyiknek az egyik zászlóalja éles lőszerrel gyakorlatozik, most újra átlépett egy határt azzal, hogy lakásokba csöngetnek be, és politikai preferenciák után tudakozódnak - mutatott rá a szabad demokrata ügyvivő, hozzátéve: Novák Előd mindezt hivatalos személyként, a ferencvárosi választási bizottság delegáltjaként tette.

Léderer András reményét fejezte ki, hogy az adatvédelmi ombudsman megállapítja, az ügyben súlyos jogsértések történtek, és ezektől a továbbiakban eltiltja a Jobbikot. Arra a kérdésre, hogy a IX. kerületi időközi parlamenti választás kapcsán eddig napvilágra került visszaéléseket nem tartja-e példátlannak, a politikus úgy felelt, hogy az SZDSZ és több párt, valamint szakértők is elmondták, hogy nem jó a jelenlegi választási rendszer.

A helyszínen jelenlévő Novák Előd Léderer András szavaira reagálva azt mondta, hogy a választási bizottság delegáltjaként joga van hozzáférni az adatokhoz, és az eddigi visszaélésekre is azt követően derült fény, hogy megvizsgálta a pártok által leadott ajánlószelvényeket. Hozzátette, hogy a választás titkos, de nyilatkozattételre bárki felkérheti a szavazókat.

Ferencvárosban január 11-én tartanak időközi választásokat, miután Gegesy Ferenc (SZDSZ) polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választásokon a 12-es számú budapesti egyéni választókerületben szerzett.

Korábban a helyi választási bizottság jobbikos delegáltja hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy álláspontja szerint az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része fénymásolt hamisítvány.

Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy három párt - az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka valóban hamis, ezért az ő jelöltjeik nem indulhatnak a választáson.

Nem csak azon néhány barátom miatt, akik már bejelentkeztek "kapcsolatuk hivatalossá tételére", hanem azért is mert az AB múlt év végi döntése nem csak magánemberként, politikusként is mélységesen felháborított. Miklósi Gábor az én véleményemet is megfogalmazta.

Ma lépett volna hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatot (bék) megteremtő jogszabály, ha nem törli el két hete az Alkotmánybíróság (AB). Az Alkotmány 15. §-a szerint "a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét." Az alkotmánybírák ezek szerint úgy ítélték, hogy ha egy tradicionális, védendő dologra egy új nagyon hasonlít (a házasság "megkettőződik") , akkor a régi szükségképpen veszélybe kerül.

Az érveléssel nem az a legnagyobb baj, hogy a meleg párok egy ideig még várni kényszerülnek a bejegyzésre, hanem hogy súlyosan ostoba.

Leginkább maradi, változásra képtelen, a múltba néző...

A tekintélyes testület úgy gondolhatta, hogy a nagy hasonlóság sok, addig a házassággal kacérkodó párt zavart volna össze, akik ezért véletlenül a regisztrált élettársi kapcsolatot választják. Sőt, ami talán még rosszabb, olyan párok is akadtak volna, akik előre megfontoltan akarnak bejegyzett élettársakká válni, mert az új lehetőséget vonzóbbnak tartják a házasságnál. És ez nyilván nagyon nagy baj lett volna, hiszen a bejegyzett élettársi kapcsolatot az alkotmányban nem védi nevesítve a Magyar Köztársaság.

Mégis mi a bánatért gyengítené a házasság intézményét, ha azok, akik eddig nem szerettek volna házasságot kötni, mostantól egy arra nagyon hasonlító jogintézményel "törvényesítenék" a kapcsolatukat?

Hogy mindenki eldönthesse, hogyan viszonyul egymáshoz a két jogintézmény, érdemes számba venni a fontosabb hasonlóságokat és különbségeket. A bejegyzett élettársak a házastársakkal egyező módon örökölhettek és szociális juttatásokat igényelhettek volna egymás után, továbbá lakáshasználatra és özvegyi nyugdíjra is jogosulttá váltak volna. Különbség viszont, hogy nem viselhették volna egymás nevét, nem fogadhattak volna örökbe gyereket (még egymás korábbi gyerekeit sem), és a bék lehetősége a meleg pároknak is nyitva állt volna.

Az alkotmánybírák szerint ezek a különbségek túl kicsik, szerintem bőven elég nagyok, hogy a kettő békében megférjen egy jogrendszerben. Ők alkotmányjogászok, én nem. Ám ha pont a jogintézmények hasonlósága az érvelésük alapja, azt azért jelezhették volna, hogy hány, vagy pontosan melyik, korábban csak a házaspárokra vonatkozó jogosultság kiterjesztésénél lépett le a jogalkotó az alkotmányosság talajáról.

Arról nem is beszélve, hogy akik akartak (és megtehették, mert nem melegek), eddig is házasságra léphettek. Mégis, mi a bánatért gyengítené a házasság intézményét, ha azok, akik eddig nem szerettek volna házasságot kötni, mostantól egy arra nagyon hasonlító jogintézményel "törvényesítenék" a kapcsolatukat? Vagy tényleg arra gondoltak a tisztelt alkotmánybírák, hogy az fogja erősíteni a házasságot, ha a jövőben is arra kényszerítünk párokat, hogy jobb megoldás híján házasodjanak össze?

A hazai házasságkötések száma évtizedek óta csökken, a válásoké nő. Az emberek egyre kevésbé szívesen maradnak bent a megromlott kapcsolatokban, és eleve csökkenő lelkesedéssel teszik ki magukat a házassággal és egy esetleges válással járó hercehurcának.

Az alkotmánybíráktól persze nem progresszív társadalomszemléletet tükröző jogfelfogást, hanem alkotmányos normakontrollt várunk. És következetességet.

Ha elérhetővé válik egy jóval kevésbé macerásan megköthető és felbontható, de a papír nélküli együttéléshez képest sok lényeges jogosultságot biztosító együttélési forma, akkor feltehetően egyre többen élnek is majd vele. A házasság nem ettől gyengülne meg, hanem eleve kifelé megy a divatból. A társadalom megváltozott, csak épp az alkotmány ezt még nem tükrözi.

Az alkotmánybíráktól persze nem progresszív társadalomszemléletet tükröző jogfelfogást, hanem alkotmányos normakontrollt várunk. És következetességet. Márpedig ha annyira veszélyes a házasságra egy hasonló jogintézmény, hogy utóbbit meg kell semmisíteni, akkor egyéb óvintézkedésekre is szükség lehet.

Be lehetne tiltani például a válást. Ha kevesebb a válás, több házasság marad meg, és az nyilván jó dolog. Ja, hogy az embereknek akkor még kevésbé lenne kedvük házasodni? Nyilvánvaló. Csakhogy attól, hogy nem engedik, hogy párok egy, az igényeiknek jobban megfelelő együttélési formát válasszanak, ugyanígy illúzió azt várni, hogy attól a házasság népszerűbb lesz.

A határozat indoklásában az AB külön leszögezte, hogy ha a bék most elutasított formáját a melegekre szűkítenék, az nem ütközne az alaptörvénybe. Paczolay Péter, a testület elnöke utóbb azzal mentegette a döntést, hogy az kompromisszum, a kilenc alkotmánybíró kilencféleképpen vélekedett. A vállalhatatlan értelmi színvonalat tükröző produktumon azonban sajnos Bragyova András szellemes különvéleménye is csak szépségtapasz.

Mindez azért különösen elgondolkodtató, mert a Paczolay-féle AB eddigi határozatai nem tükrözték a mostaniból áradó intellektuális csődöt. Amikor pedig az okokat mérlegeljük, nehéz nem a melegekre gondolni. Akárhogy szépítik ugyanis, bárhogy döntenek a jövőben egy új, a melegekre szabott élettársi formáról, az AB a mostani döntéssel elsősorban a meleg pároknak ártott: ők még jó ideig nem mehetnek táppénzre egymást ápolni. Elég szomorú, ha a házasság buzgó védelmezői szerint ettől lesz jobb mindannyiunknak.